2021. január 31., vasárnap

10 állítás a húszéves Wikipédiáról

2021 januárjában 20 éves lett a net 13. leglátogatottabb, ráadásul non-profit független honlapja, a Jimmy Whales és Larry Sanger által alapított Wikipédia. A két évtized tanulságai a következők:

 

Jimmy Whales és Larry Sanger, a Wikipedia alapítói



1. Az utolsó mohikán

Szinte hihetetlen, de a Wikipédiát még nem nyelte le semelyik nagyobb cég. Most, amikor a hírszerkesztőségek keresik a menekülési útvonalat a Google-Facebook uralta digitális reklámpiac öleléséből, a fizetős tartalmakban látni a kiutat. Ettől még persze a megfigyelésre épülő online ipar még nem dől össze, nem is lett alternatívája. A Wikipédia egyiket sem követte eddig: nem figyel meg, és nem csinál reklámot az adatainkból.

 

2. Véget vetett a korábbi, ugyancsak írásban meglévő szakértői világnak

A ’90-es években, ha több információra volt szükségem, a könyvtárba mentem. Az ottani lexikonok, szakfolyóiratok erdejében próbáltam kiigazodni. A vaskos könyvek címszavát akadémikusok, egyetemi tanárok, professzorok írták és szerkesztették, a bürokrácia labirintusainak törvényszerűségeit elfogadva. A mechanizmus egyszerű volt: az efféle könyvek hitelességét a felsorolt nevek igazolták. A Wikipédia a szakmailag heterogén tömeg kezébe adta a szerkesztés jogát, ezzel elkezdődött a szakértői világ erodálása. Valamikor szörnyű bosszantónak tűnt, hogy mondjuk a Világirodalmi lexikonnak még nem jött ki az a kötete, amelyben a keresett szó szerepelt. Ma ezek már csak relikviák, így múlt el a világ (akadémiai) dicsősége.

 

3. Hozzájárult az olvasási szokások megváltozásához

Nem titok, hogy az internet darabokra törte a szövegeket. Minden sokkal kisebb egységre szakadt, többet, de egyszerre kevesebb mennyiséget olvasunk. A szemünk, az agyunk megszokta ezt, és a könyvolvasás egyre nehezebb tevékenységnek bizonyul. A Wikipédia maga is kivette a részét a folyamatban: ma is elv, hogy egy-egy szócikk nem lehet túl hosszú, új szócikkekre kell bontani, amit csak lehet.

 

4. Kiszerveztük a tudást, nem kell memorizálni

A Wikipédia előtt néha késhegyre menő viták mentek egy-egy társaságban bizonyos hirtelen felmerült kérdésekről. Emiatt lehetett érvelni, gondolkodni, közösen kitalálni a megoldást. Ma a Wikipédián rögtön ott a válasz – és ezt nem a legokosabb, hanem a leggyorsabban kereső jelenti be. (Tudom, a mobilinternet az első számú okozója ennek, de vajon melyik találatot tartjuk a leghitelesebbnek?) Ma már ritkán esnek hasra az emberek a lexikális tudás bajnokai előtt. De persze nem a Wikipédia miatt szűnt meg a Legyen Ön is milliomos.

 

5. A Wikipédia az emberiség közös, konszenzusos tudásoldala

Amit rajta olvasunk, azt általában elfogadjuk. Ritka a kételkedő hang, leginkább szakemberek bírálják a státuszát vagy egy-egy hibás bejegyzést. A hétköznapi ember részéről a Wikipédiát körülveszi egyfajta megfellebezhetetlen érzet, még akkor is, ha ezt nem valljuk be.

 

6. Mindenkinek van rossz oldala

Számomra a Wikipédia egyik legjellemzőbb sajátossága az emberek bemutatásának vége felé található kritikus szakasz. A legnagyobb bálványokról is kiderül – és a cikkbe kerül – hogy milyen, sokak által kifogásolható tevékenysége akadt a múltban. Így a Wikipédia a kollektív emlékezet része, a jó és rossz tudásának kétdimenziós fája.

 

7. A Wikipédia az ideológiai harc terepe lett

Néha az ellenérdekelt felek egy-egy fontos szócikk szerkesztésénél ölre mennek, és egymást törlik, átírják, ahogy például egy magyar focimeccsel vagy az ifjabb Bush elnökkel történt. A jövő háborúját az információval is vívják, és ezt a Wikipédia jól példázza.

 

8. A lexikon fogalmát kibővítette

Ahogy például a tudomány is egyre kisebb részterületekre bomlik, a Wikipédia szócikkei is túltesznek a korábbi lexikonok anyagán. Ki gondolta volna húsz éve, hogy önálló cikket kap majd a vécétekercsekkel kapcsolatos létfontosságú, kapcsolatokat próbára tevő kérdés?

 

9. A világnyelv mellett életben tartja a kisebbeket és a furcsábbakat is

Persze, az nem nagy szó már, hogy egy ideig klingonul is olvashattuk. Mégis, számomra a legviccesebb, hogy az első komolyabb sikereket elérő, és – hangzását tekintve – méltán elfeledett mesterséges nyelv, a volapük is megtalálta otthonát a Wikipédián. Ráadásul egy rakás cikk olvasható volapükül a Vükiped-en.

 

10. A közösségért végzett munka globális példája.

A Wikipédia sehol sem lenne a sok önkéntes nélkül. Külön köszönet a magyaroknak, hogy nem kell mindig először angolul keresgélni, mert az anyanyelvünkön is egyre bővebb az elérhető információ.

 

Utóirat: paradox módon a Wikipédiát elérte a Big Tech átka, vagyis nincs konkurenciája. Azon érdemes lamentálnunk, hogy ez a monopólium hosszabb távon előnyös vagy hátrányos az emberiség számára?

1 megjegyzés:

  1. Best Free Slots | Casino Online - DrMCD
    A list 충청남도 출장안마 of the best casino games available at your fingertips. You'll find the best online 계룡 출장안마 slots 안산 출장샵 and table games 원주 출장샵 to play. And you'll be able to 제주 출장샵

    VálaszTörlés

Első esztendőnk Pandémiában: 6 jelenségről

Üdvözlünk Pandémiában! Ez egy folyton változó alkotmányú, szabályú, hihetetlen meglepetést tartogató ország. Hogyan lettünk ennek állampol...