2021 januárjában 20 éves lett a net 13. leglátogatottabb, ráadásul non-profit független honlapja, a Jimmy Whales és Larry Sanger által alapított Wikipédia. A két évtized tanulságai a következők:
1. Az utolsó mohikán
Szinte hihetetlen, de a Wikipédiát még nem nyelte le semelyik nagyobb cég. Most, amikor a hírszerkesztőségek keresik a menekülési útvonalat a Google-Facebook uralta digitális reklámpiac öleléséből, a fizetős tartalmakban látni a kiutat. Ettől még persze a megfigyelésre épülő online ipar még nem dől össze, nem is lett alternatívája. A Wikipédia egyiket sem követte eddig: nem figyel meg, és nem csinál reklámot az adatainkból.
2. Véget vetett a
korábbi, ugyancsak írásban meglévő szakértői világnak
A ’90-es években, ha több információra volt szükségem, a könyvtárba mentem. Az ottani lexikonok, szakfolyóiratok erdejében próbáltam kiigazodni. A vaskos könyvek címszavát akadémikusok, egyetemi tanárok, professzorok írták és szerkesztették, a bürokrácia labirintusainak törvényszerűségeit elfogadva. A mechanizmus egyszerű volt: az efféle könyvek hitelességét a felsorolt nevek igazolták. A Wikipédia a szakmailag heterogén tömeg kezébe adta a szerkesztés jogát, ezzel elkezdődött a szakértői világ erodálása. Valamikor szörnyű bosszantónak tűnt, hogy mondjuk a Világirodalmi lexikonnak még nem jött ki az a kötete, amelyben a keresett szó szerepelt. Ma ezek már csak relikviák, így múlt el a világ (akadémiai) dicsősége.
3. Hozzájárult az olvasási
szokások megváltozásához
Nem titok, hogy az internet darabokra törte a szövegeket. Minden sokkal kisebb egységre szakadt, többet, de egyszerre kevesebb mennyiséget olvasunk. A szemünk, az agyunk megszokta ezt, és a könyvolvasás egyre nehezebb tevékenységnek bizonyul. A Wikipédia maga is kivette a részét a folyamatban: ma is elv, hogy egy-egy szócikk nem lehet túl hosszú, új szócikkekre kell bontani, amit csak lehet.
4. Kiszerveztük a
tudást, nem kell memorizálni
A Wikipédia előtt néha késhegyre menő viták mentek egy-egy társaságban bizonyos hirtelen felmerült kérdésekről. Emiatt lehetett érvelni, gondolkodni, közösen kitalálni a megoldást. Ma a Wikipédián rögtön ott a válasz – és ezt nem a legokosabb, hanem a leggyorsabban kereső jelenti be. (Tudom, a mobilinternet az első számú okozója ennek, de vajon melyik találatot tartjuk a leghitelesebbnek?) Ma már ritkán esnek hasra az emberek a lexikális tudás bajnokai előtt. De persze nem a Wikipédia miatt szűnt meg a Legyen Ön is milliomos.
Amit rajta olvasunk, azt általában elfogadjuk. Ritka a kételkedő hang, leginkább szakemberek bírálják a státuszát vagy egy-egy hibás bejegyzést. A hétköznapi ember részéről a Wikipédiát körülveszi egyfajta megfellebezhetetlen érzet, még akkor is, ha ezt nem valljuk be.
6. Mindenkinek van
rossz oldala
Számomra a Wikipédia egyik legjellemzőbb sajátossága az emberek bemutatásának vége felé található kritikus szakasz. A legnagyobb bálványokról is kiderül – és a cikkbe kerül – hogy milyen, sokak által kifogásolható tevékenysége akadt a múltban. Így a Wikipédia a kollektív emlékezet része, a jó és rossz tudásának kétdimenziós fája.
Néha az ellenérdekelt felek egy-egy fontos szócikk szerkesztésénél ölre mennek, és egymást törlik, átírják, ahogy például egy magyar focimeccsel vagy az ifjabb Bush elnökkel történt. A jövő háborúját az információval is vívják, és ezt a Wikipédia jól példázza.
Ahogy például a tudomány is egyre kisebb részterületekre bomlik, a Wikipédia szócikkei is túltesznek a korábbi lexikonok anyagán. Ki gondolta volna húsz éve, hogy önálló cikket kap majd a vécétekercsekkel kapcsolatos létfontosságú, kapcsolatokat próbára tevő kérdés?
Persze, az nem nagy szó már, hogy egy ideig klingonul is olvashattuk. Mégis, számomra a legviccesebb, hogy az első komolyabb sikereket elérő, és – hangzását tekintve – méltán elfeledett mesterséges nyelv, a volapük is megtalálta otthonát a Wikipédián. Ráadásul egy rakás cikk olvasható volapükül a Vükiped-en.
A Wikipédia sehol sem lenne a sok önkéntes nélkül. Külön köszönet a magyaroknak, hogy nem kell mindig először angolul keresgélni, mert az anyanyelvünkön is egyre bővebb az elérhető információ.
Utóirat: paradox módon a Wikipédiát elérte a Big Tech átka, vagyis nincs konkurenciája. Azon érdemes lamentálnunk, hogy ez a monopólium hosszabb távon előnyös vagy hátrányos az emberiség számára?
