2020. december 30., szerda

Ez volt számomra 2020

 Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcseség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlativuszokban szabadott beszélni.

Nemrég múlt karácsony, úgyhogy a "Meryy Christmas" jókívánság elterjesztőjének, Charles Dickensnek a mondatait idéztem, amikor közelítő irodalmi leírást kerestem a 2010/20-as évek határán elhelyezkedő pandémiás esztendőnkhöz. Ahogy az angol író 1859-es, Két város regénye című prózájában is áll, az ellentétek, a csúcsok és hullámvölgyek éve volt ez az emberiség jó részének, és ez alól én sem lehettem kivétel. Mielőtt a rövid State of the Andras Kanai-típusú leírást adnék 2020-ról, először elmondom, miért izgalmas szinonima a járvány első évét egy regénynek, még inkább egy fordulatos történetnek gondolni - happy enddel a végén.


2020 sztorija



1. rész: a státusz bemutatása

Ez az év is úgy indult, ahogy a többi. Volt persze egy kiterjedt ausztrál bozóttűz-szezonunk, és elszörnyülködtünk a félig megégett, különleges emlősállatok szomorú helyzetén. De ez a többi, lakott kontinenstől messze zajlott. A globális vészharangot - a klímaváltozás következményeinek zaját - mindenesetre megkongatták a szakértők és az aktivisták. De ismétlem: oly messzinek tűnt mindez, mint az a vírusról szóló hír, amely a távoli, addig  a hírekben nemigen szereplő kínai városban, Wuhanban tűnt fel.

2. rész: az ellenség színre lép és bedönti a világot

Minden annyira hirtelen történt: az egyik pillanatban a folyton elfoglalt és sokat dolgozó emberiség még a nyaralásról ábrándozott a munkahelyén, a másik pillanatban pedig már karanténban találta magát. Márciusban a magyar forradalom és az ennek emlékére szervezett wellnesshétvége is elmaradt.

Beköszöntött a lesöpört hipermarket-polcok és a kovászos kenyerek hosszú ünnepe, a nem munka céljából kialakított élettér transzformációja, az igazi 2:1-ben, a munka és a gyereknevelés kombójának villámgyors megvalósítása.

Ettől a ponttól kezdve az idő kizökkent, és máshogy érzékeljük (pl.: "2020 februárja már vagy egy évtizede volt")

3. rész: pirruszi győzelem

Az Operatív Törzs naponta celebrált számadataiból kiderült, hogy végre kijöhetünk a fényre, a vírusveszély átmenetileg elmúlt! A Facebookon feltűntek az első, "ismét cukrászdában/étteremben/barátokkal vagyunk" üzenetű képek. A nap kisütött, a jacht kifutott a kikötőből, a balatoni lángostészta alatt ismét felforrósodott a ritkán cserélt olaj.

4. rész: rosszkedvünk ősze

A járvány - ahogy néhány szakértő megjósolta - belobbant, berobbant, és az uniformizálódó emberiség (felül maszk, alul, a zsebben fertőtlenítőfolyadék) hirtelen a normandia partraszállás mikrobiológiára áthangolt pergőtüzében találta magát. A járvány egészen közel kúszott: egyre több ismerősről tudtuk, hogy elkapta a vírust, komolyabban megbetegedett, és a halálesetek sem maradtak elszigetelt tapasztalatok.

...és amikor minden veszni látszott - gazdaság, gazdagság, normális, hétköznapi élet - akkor a többhónapos edzőtáborából egyszercsak előlépett a megmentő, a fantasztikus és hihetetlen körülmények közt fogant szuperhős, a Vakcina.

5. rész: a vakcina közbelép

Most abban a jelenetben vagyunk épp, amikor az elgyötört foglyok szívrepesve várják a szabadítót. Annak alakja fel is sejlik a távolban, de a tömegből már hallatszanak is a hangok: nem olyan szép, ennyi idő alatt tutira nem tudott felkészülni, inkább megvárom a következő szuperhőst.

A megmentő szerepben lévő vakcina közben csendesen, majd egyre nagyobb elánnal elkezdi tenni a dolgát, ahogy a katonák a Csillagközi invázióban.

6. rész: a vírus visszavág

A főrossz komolyan gondolja, és egy merész, ámde várható húzással modern Transformersként elkezd mutálódni.

7. rész: a lovasság érkezése

Vakcina, a főhős közben társakat kap maga mellé: az mRNS-törzsből származó bajtársak mellett érkeznek sorra a vektorvírusos, az elölt vírusos társak is. Ilyen gyorsan a vírus sem tud megváltozni, paradox módon pusztítása miatt egyre kevesebb embert kell beoltani. A történet vége nem lehet kérdéses. A vírusölő szupercsapat egymásra néz, felosztják a világot, hogy végső (?) csapást mérjenek a Rettenthetetlen Covidra. Lassan elősétálnak a hangárból, miközben Hans Zimmer zenéje szól. Mosolyogva egymásra néznek. Ahogy Győrfi Pál mondaná: együtt sikerülni fog.


A saját 2020-as történetem

Ezek történtek velem idén:

  • még a járvány előtt, az első két hónapban három előadást tartottam ezekkel a címekkel:
    • Emberek és robotok. Rivalizálás vagy partnerség?
    • Városi jövő, emberi problémák
    • A jövő munkahelye.
  • az online térbe átköltözve részt vettem kerekasztal-beszélgetésekben:
    • a jövő fogyasztói trendjeiről,
    • a munkahelyi rezilienciáról, az ezzel kapcsolatos jövőkutatási kérdésekről.
  • interjúkat adtam a következő helyeken: TV2, Jazzy, Hit Rádió, Pátria Rádió (Pozsony), IoT blog, Tudományok Fővárosa.
  • cikkeket írtam, többek közt a Kraftwerk zenekar poptörténeti jelentőségéről és a globális oltási útlevélről,
  • folyamatosan dolgoztam a második könyvemen, amely a következő egy-két évtized trendjeiről szól (és még a járvány sem tudta teljesen eltéríteni a tervezett témáitól).

Ja, és közben rengeteget dolgoztam - legkedvesebb munkám egy online térben megtartott, rendkívül sikeres százfős céges karácsonyi buli kitalálása, szervezése és moderálása volt.

Boldog új évet, és járványmentes 2021-es év végét kívánok mindenkinek!

Köszönöm, hogy olvastok és kíváncsiak vagytok rám, jövőre még aktívabb leszek és várhatóak új dolgok is tőlem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

2021 és a HR

 A Linkedin-en írtam az Átmenet Évéről.