12, azaz egy tucatnyi trend 2019-re

 1. A #MeToo mozgalom kiterjedése, folytatása, következményei

HarveyWeinstein zaklatási botránya végre felhívta a figyelmet arra, hogy a bolygó egyik fele fizikálisan, mentálisan és lelkileg sokszor kiszolgáltatva érzi magát. Itthon az Operettszínház egykori vezetője és Márton László színházvezető bukott bele az ügyekbe (bár ez utóbbi nemteljes bukás). 2019-ben a munkahelyek még többet fognak tenni, hogy a cégen belüli, addig elnézett viselkedésbeli problémákat megoldják. A trend több területet is érint:

• A cégek, márkák hírnevét erőteljesen befolyásolni fogja, hogyan bánnak a női alkalmazottakkal. Egy-egy mobilkamerás felvétel pokolba taszíthatja a cégeket.
• Ki fog alakulni egy – talán digitális alapú – megegyezéskultúra, ami később megelőzheti a vádolást és a közösségi média legtöbbször idő előtti ítélethozatalát.
• A hímsovinizmus szavakban, és sajnos tettel is vissza fog vágni: a nőkre sok helyen gyanakvóan fognak nézni, és a velük való kapcsolatot (még szavakban is) a minimálisra fogják csökkenteni. A céges buliknak csökkenni fog az „ereszd el a hajam!” típusú jellegzetessége.

2. Facebook a pácban

A legnagyobb közösségi oldal hatása és befolyása felmérhetetlen: havi több mint kétmilliárd aktív felhasználóval egy külön országot képvisel a Földön. Mivel a Facebook Ország a legnépesebb, ezért a működtetőinek egyre nagyobb a felelőssége. Úgy tűnik, hogy 2018 nem Mark Zuckerberg cégének éve volt – legalábbis ami az állítólagos oroszhackerkedést, a CambridgeAnalytica botrányát vagy a felhasználók tudta nélküli adatátadást illeti – és a tendencia csak folytatódni fog.

• Lesznek még adatszivárgások, és a Sharyl Sandberg által (sokak szerint rosszul) működtetett cég egyéb viselt dolgairól is egyre többet fogunk megtudni. Ahogy Európában már látható, a megrendült bizalom és a demográfia nem kedvez a Facebooknak – nagy szerencséjére még a horizonton sincs az igazi versenytársa. Ennek ellenére csökkeni fog a felhasználói aktivitás, különösen Nyugat-Európában és az USA-ban.
• A politikai marketing még jobban felfedezi a Facebookban rejlő lehetőségeket. (Minél régebbi egy rendszer, minél inkább kiismerhető, annál jobban rájönnek a használói, hogyan lehet belőle többet kihozni.) A Facebooknak valamit mondania kell a jövőjére nézve, és egyszerre kedveskedni a hirdetőknek és az ingyenes felhasználóknak csak bonyolítja a helyzetét.
• A kínaiak is meg akarják majd hackelni a Facebookot, az oroszokra már jobban odafigyelnek.
• A Facebook teret veszít digitális reklámban az Amazonnal szemben, amely egyre jobb ajánlatokkal várja a hirdetőket.

3. A blockchain konszolidációjának kezdete

Csúcsok és mélypontok jellemezték a kriptovaluták 2018-as évét. Látszik, hogy a technológia készen van, de az azt működtető rendszer még nem (egészségtelen tulajdonosi szerkezet, bizonytalan árfolyam). 2019-ben egy lépést teszünk afelé, hogy a kriptovaluták a mainstream, nem technológiával főállásban foglalkozó fogyasztók számára is vonzók legyenek. Ennek egyik példája a Portion nevű, globális aukciós kereskedőház, amely a kriptotechnológiát használja katagolizálásra és fizetésre (és a jól védett Telegramot kommunikációra).

4. Az Amazon további emelkedése

Jeff Bezos cége egy igazi kis gömböc: egymás után nyeli be az iparágakat, és ki tudja, mi készül még az Amazon boszorkánykonyháiban. A rendkívül hatékonyan működő vállalat 2019-ben újabb területekre fogja betenni a lábát, miközben hirdetési bevételei folyamatosan nőni fognak. Senki sincs tőlük biztonságban: több mint 70saját márkával támadja a nagy múltú gyártókat. Ami az Amazonnal történik hatással lesz ránk is.

5. 5G

Korábban azt gondoltam, hogy az 5G technológiához még azért évek kellenek, de már elérhető külföldön és tesztelték itthon is, és 2019-ben jön ki az első 5g-képes mobiltelefon. Sok még a bizonytalanság, mert a szolgáltatók részéről ez jelentős beruházás, és a lehetséges előnyök egy része még fikcionális (önvezető járművek, távoperáció). Ismét egy példa arra, hogy az életünkben egy újabb nagy jelentőségű technológiai ugrás előtt állunk, amely nyitánya az igazi okosotthonoknak is, plusz az életünk több szeletét is átalakíthatja.

6. Virtuális személyek és a valóságos emberek együttélése

A másfélmillió Instagram-követőt felmutató Lil Miquela volt az első virtuális influencer a divatvilágban, sőt, azóta szerkesztője lett is a Dazed Beautynak. Az UBS Global Wealth Management Innovation Lab idén mutatta be a „UBSCompanion”-t, a saját virtuális tanácsadóját. A Dr. Daniel Kaltról, saját svájci (ember) főtanácsadójáról megmintázott avatár a tervek szerint az UBS irodáiban „dolgozik” majd, képes szemkontaktusra, és tényleg tanácsadóként dolgozhat majd a jövőben. És hogy hova vezethet mindez? Nézzük csak meg, mit kínál az Irmaz divatügynökség – bármilyen kampányhoz virtuális modelleket. A következmények beláthatatlanok:

• 2019-ben tovább folytatódik a valóság és a virtualitás összeolvadása, a fake news jelenség ennek csak egy tünete (a valóság nem külső tényező, hanem a fejünkben összeálló észlelés).
• Ha emberekről mintázunk digitális humánokat – mert ők mégis jobban hasonlítanak az igazi emberekre – kiké lesznek a jogok? Mi történik az „eredeti” ember halála után a virtuális, digitális másolatokkal?
• Adunk-e jogot a digitális másolatoknak, például a letörölhetetlenség (digitális halhatatlanság) jogát?

7. Kína katonai konfrontációja

Az ázsiai óriás befolyását már az egész világra igyekszik kiterjeszteni. A Szovjetunió bukása óta nem kérdőjelezte meg senki az USA szuperhatalmi dominanciáját – de most Kína épp ezt csinálja. A lakosságát már jó ideje erre készíti fel: a saját gyártású populáris filmjei a kínai erő mítoszát táplálják, és a nézői vevők is erre. De miközben kereskedelmi háborúba keveredik a kiszámíthatatlan Trump elnök Amerikájával – és látszólag veszítenifog ebben – aközben gondjai is gyarapodnak:

• Nem tudni, hogy az iszlám világ meddig nézi el azokat a rendkívül súlyos jogsértéseket, amelyeket Kína a saját, muszlim ujgur kisebbsége ellen elkövet,
• Mennyire fog tetszeni a Nyugaton tanuló, az országba visszaérkező fiatalságnak, hogy gyakorlatilag egy egyszemélyi diktatúra felé haladnak,
• A „kínai álom”, a folyamatos gyarapodás ígérete nem tartható fenn örökké. A friss adatok nem túl rózsás jövőt festenek a kínai gazdaságról, és bár nyilván nem kell temetni, valamit lépnie kell az állami vezetőknek.
• A dél-kínai tengeren de facto saját támaszpontot építő Kína vagy pénzzel (Fülöp-szigetek), vagy fenyegetéssel próbálja magának megtartani a vitatott területeket.
• Eközben az ország tovább végzi kiberhadviselését a nyugati célpontok ellen.

A nagy kérdés 2019-re az, hogy bekövetkezik-e az első komolyabb katonai konfrontáció Kína és valamelyik másik ország, mondjuk az USA között? Az előjelei már megvannak. A világgazdaság globális együttműködése, Magyarország szerepe miatt ennek súlyos hatásai lehetnek ránk.

8. A közösségi média semlegessége már csak mítosz lesz

Régi történet, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a közösségi média nem semleges. A Facebook, Twitter, Google a krédójában is inkább az amerikai demokraták világnézetét favorizálja, és amikor választania kell tiltás vagy szólásszabadság között, ez utóbbi mellett dönt. Erre már magyar kormányzati tényezők is hivatkoznak. A következmények 2019-re:

• Alternatív útvonalakt kell találniuk a közösségi médiából kiszoruló hangoknak, hogy eljussanak az emberekhez. Ez – például a Facebook már meglévő információmonopóliuma miatt – szinte lehetetlen küldetés.
• A kormányok, különösen a Facebook és a Google hirdetési duopóliumával elégedetlenek különadókat vetnek majd ki az amerikai tech-gigavállalatokra, ami ellenhatást szül (például ilyet).

9. Az USA kettéhasadása gyorsul

Ahogy a könyvemben is megírtam: az USA gyakorlatilag két országra kezd szétszakadni. Mivel ennek alapja nem a nyelv, a fizetőeszköz, hanem ennél sokkal erősebb, mélyebb dolog, a világnézet, ez feloldhatatlannak tűnik rövid távon. Az új elnök szimbolikus lépése a mexikói kerítésépítés lesz: ha megcsinálja, feltehetően újra választást nyer, ha nem, akkor a demokraták győznek. Így vagy úgy, ez az ügy tipikus a kettészakadó ország szempontjából. 2019-ben el kell kezdenie a kerítésépítést.

10. A fenntartható Föld még több védelmezőt kap

Érdekes, de mintha 2018-ban egyre több emberben tudatosulna a globális szemlélet. Vagyis: ugyanazon a bolygónak az utasai vagyunk. Ami itt történik, az a világ másik végén is hatással lesz az ott élőkre. Már elkezdődött ennek felismerése, a reakciók 2019-ben is erősödni fognak:

• Betiltották a plasztik eszközöket az EU-ban, 2020-tól él az új szabály. (Milyen egyszerű lemondani a hétköznapi, mini luxust jelentő szívószálakról, ha átszúrt torkú tengeri madarakról van szó.) A plasztikok helyett új, természet-, ember- és állatbarát anyagok jelenhetnek meg, például a Nautan.
• Az élelmiszerekben is elmozdulás történt az állattartás és ipari vágóhídok nélküli húsok felé (a hús előállítása ugyanis pazarló víz- és energiaigényes tevékenység). Az Impossible Burger termékei az USA-ban már kaphatók, a San Franciscó-i Just cég pedig gyárilag, állati sejtekből állít elő húst, 2019-ben engedélyt is kaphat a laboratóriumi körülmények között előállított húskészítményeire: csirkére és nemsokára a wagyu húsra is.
• A szépségiparban – ahogy már egyszer írtam erről – a vízmentes termékek trendje folytatódik. A New York-i Glosslab nevű körömszalon-lánc például vízmentes pedikűrtermékeket kínál.

11. Az űzöttség érzetének megszüntetése mint iparág

Az egyre gyorsuló világban az emberek különböző stratégiákat követve próbálnak normális sebességű életet élni. 2019-ben feltehetően megint csak a változás, a gyorsaság bűvöletében fogunk élni (ld. 5G technológia ígérete), tehát az ellenhatások, az erre épülő ipar is egyre meghatározóbb lesz:

• Mindenféle Slow- előtaggal ellátott mozgalom.
• Mobilmentes helyek terjedése, mint turisztikai desztinációk.

• Mindfulness: minden olyan hely és technológia, ami segít észrevenni a nagy gyorsaságban kihagyott értékeket. Felerősödik a kvázivallásos gyakorlatok (pl. meditáció) vagy a vallásos helyek (pl. templomok) szerepe.
• A neurotudomány olyan eredményekkel állhat elő, amelyek segítenek a pihenésben, az ellazulásban. Ez a dal például a neuromarketinggel foglalkozó Mindlab kutatása szerint mintegy 65%-kal csökkenti a feszültséget. Ezzel jelenleg ez a világ legrelaxálóbb zenéje:

12. A DNS-re épített iparág felfutása

2019-ben arra számítok, hogy még több betegség genetikai meghatározottságát találják meg. Mindeközben olyan vállalkozások alakulnak meg, amelyek a DNS-re alapoznak. Eddig sem volt ez ismeretlen: a Nestlé Japán DNS-minták és mesterséges intelligencia segítségével kínál személyre szabott élelmiszert, de trendként jelent meg nemrégiben az is, hogy emberek – jellemzően Y-generációhoz tartozók – a DNS-ükben megjelenő származási helyeket látogatják (DNS Travel, van már ilyen ügynökség?) Mindezek 2019-re előrevetítenek pár dolgot:

• Egyre több lesz a DNS-sel kapcsolatos pozitív hír. Ezért a fogalom az orvosi, tudományos világból megtalálja az útját az átlagemberhez is.
• Előtérbe fog kerülni a DNS mint adat kérdése: kinek adjuk oda, mennyire adjuk oda, mire lehet felhasználni. Hahó, ebben pénz is van, ahogy egy londoni startup állítja!
• Az embereknek meg kell barátkozniuk, hogy egy rakás adat található a testünkben, sőt, tulajdonképpen bio-pendriveoknak is tekinthetjük magunkat.

Jó hírekben gazdag 2019-et kívánok minden olvasómnak!

A szerelmes számítógép és a vécéfotel esete a jövőkutatással

A science fiction filmeket általában nem jövőkutatók írják. Ennek ellenére sztorizgatós, szatirikus vénával megáldott forgatókönyvírók a viccesnek szánt jelenetekkel néha alaposan beletrafálnak egy-egy jövőbeli trendbe. Nemrég két filmet láttam - a másodikat már nem először - és tényleg meglepett, hogy milyen jól megragadtak egy csak manapság láthatóvá váló jelenséget.

Az Első film az Electric Dreams (magyar címe a szörnyen hangzó Komputer-szerelem) 1984-ből, itt az előzetese:

A filmben egy "kompjúter" (Edgar) életre kel, mert kétbalkezes programozója pezsgőt locsol rá. Az események felpörögnek (már amennyire egy ráérős tempójú, romantikus filmben erről szó lehet), és egy furcsa szerelmi történet bontakozik ki a szerelemféltésbe esett otthoni számítógépnek köszönhetően. A film érdekes meglátásai:

• a számítógép szerelmes lesz a szomszéd lányba, és ellenfelének tekinti ember "gazdáját",
• korabeli Internet of Things eszközként a "kompjúter" vezérli a programozó lakását,
• a számítógép képes lesz önállóan komponálni, hogy megnyerje magának a zenész lányt.

Amiről tehát szó volt több mint 30 évvel ezelőtt, az egy általános mesterséges intelligencia, amely egy komplex emberi érzés, a szerelem apropóján érti meg, hogy különbség van közte és teremtője között. Világuralmi törekvés helyett viszont kedves kis véget ér a film. (Közben meghallgathatjuk a Georgio Moroder által írt hangulatos filmzenét is.)
 A kérdés azért ennek ellenére ott marad a nézőben: hogyan, miként fognak látni minket pár évtized múlva a szuperintelligens algoritmusok? Tetszeni fogunk nekik vagy veszélyforrásként tekintenek majd ránk?

A másik sci-fi a Hülyék Paradicsoma című vígjáték. Ebben az emberiség elhülyül, pontosabban az átlag IQ alatti emberek túlszaporodnak, míg az intelligens értelmiségi párok nem vállalnak gyerekeket. Mindezek következtében 2505-ben az Egyesült Államokat hülyék lakják és működtetik, az összeomlás szélére taszítva az emberiséget. A film első percei tökéletesen belövik a mondanivalót és a hangvételt:

A tényleg nagypályás hülyéskedés mellett modern és izgalmas gondolatokat mutat be a film:

• ha mindig csak arra képezzük az embereket, hogy ikonokat nyomogassanak vagy csak egy részfeladatot lássanak el, senki sem fogja érteni, valójában hogyan is működnek a technológiák (és nem is alkotnak meg összetettebb rendszereket),
• ha minden házhoz jön, nemhogy a lakásunkat, de még a fotelünket sem hagyjuk el - a filmben ez a bútordarab egybe van építve a vécével, nehogy egy értékes percet is elmulasszon a jövő tévénézője,
• az extrém, a szubkultúra, az ökörködés a mainstream szórakozás felé tart (mint például a filmbeli Segg című film vetítése).

Itt a kérdés az, hogy a kényelemre törekvés, az ezt kiszolgáló technika és társadalmi hatások szellemileg és testileg tunyává tesznek-e minket? Ha igen, lesz-e ennek messzemenő, évszázadokra kiható következménye?

Science fiction filmeket nem csak azért kell nézni, mert látványosak. Hanem, mert - akár romantikusan, akár térdcsapkodós röhögtetéssel adják is át mondanivalójukat - néhány évtizedre a jövőbe látnak.

Csak oda kell rájuk figyelni.