2x pár perc hírnév, avagy a TV2-ben és az RTL Klubnál jártam

Minden elsőkötetes szerző álma – gondolom – hogy vagy saját könyvét, vagy saját magát reklámozza a legnézettebb csatornákon. Kiadóm és saját erőfeszítéseimnek köszönhetően ez az elmúlt hetekben sikerült is nekem. Habár a könyv nem kerülhetett szóba, a jövőről egy-egy téma kapcsán azért elbeszélgettünk. A TV2-nél ez a könyvem legvégén citált, akkor még csak jövőbeli Elon Musk-féle kilövés volt, az RTL Klubon pedig az állítólagos időutazó meséje.

És hogy mi a tanulság számomra? A műsorvezetőket érdeklik a témák, nem rutinból, hanem kíváncsiságból kérdezgetnek. Ebbe a néhány percbe természetesen alig fér bele valami, a nézőnek ez olyan élmény lehet, mintha egy száguldó vonat ablakából tekinthetne ki egy csillogó, huszonakárhányadik századbeli városra: leginkább fényeket lát és érdekes formákat, talán egy-két feliratot és fura alakot is kivesz a távolból.

Szereplésem a TV2-n:

Ezt pedig az RTL Klubon alakítottam:

Amikor Luke Skywalkerék 80 dollárért a New York Timest is megmentik

Rájár a rúd a nyomtatott sajtótermékekre – nemcsak itthon, hanem az óceán túloldalán is. Az ok? Mi magunk, akik kényelmesebbnek érezzük mobilon fogyasztani a híreket, a kommentárokat és még a tényfeltáró írásokat is. (A nyugati sajtó válságáról a Magyar Narancs írt egy alapos cikket.)

Az alaphelyzet az, hogy a csökkenő olvasószámot nem tudja ellensúlyozni a digitális bevételek növekedése, ahogy ez az ábra is mutatja:

A reklámköltések is a trendet erősítik: a lappiac lassan végstádiumba kerülő iparággá válik, az előrejelzések nem jósolnak fényes jövőt:

A „visszaszoktatás”, az újbóli márkaépítés egyik példája lehet az egykor szebb napokat látott, de az USA-ban még mindig az egyik legbefolyásosabb lap, a New York Times kísérlete.

A patinás magazin ugyanis egy 80 dollárba kerülő, exkluzív, perszonalizálható feliratú, nagy alakú kötetbe rendezte az évtizedek során megjelent legérdekesebb, Star Warsról szóló írásait. (Itt lehet belenézni, hogy milyen érzés belelapozni.)

Miért kreatív megoldás ez?

1. Mert egy kulturálisan még mindig menő, de ugyanakkor az X generáció, a még online olvasás nélkül felnőtt nemzedék élményeit is megidézi.
2. Márkaimage szempontjából minőséget kommunikál.
3. Eltávolítja a New York Timeshoz tapadt negatív politikai felhangokat (szélsőliberális, Trump-ellenes, demokrataimádó, elfogult, fake news orgánum).
4. Nem digitális az ötlet.
5. Tulajdonképpen saját magával, múltjával, múltbeli teljesítményével reklámozza saját magát.

Vajon tényleg kihal az újságolvasás? Szerintem ettől még messze vagyunk, de a mixelt valóság (AR) elterjedése újabb szög lesz a lapkiadás koporsójában, hiszen az olvasási szokásaink egyre inkább a rövidebb, gyorsan lapozhatóbb, újabban pedig a jó minőségű mobilvideókkal ellátott szövegekhez kötnek minket.

Innen nézve egy messzi-messzi galaxisból származik az az ötlet, amellyel a japán Asahi reklámozta a megújulását (2011-ben, Cannesban díjat is nyert ez a jópofaság). Érdemes megnézni az esettanulmányt, hogyan készítettek mozgóhirdetést egy papír alapú termékben, rácáfolva a közkeletű állításra, hogy az újság unalmas médium: