2018. január 29., hétfő

Hírek a Holnap történt világából, avagy a techcégek gonoszságáról és a vakok gyógyulásáról


Egy tényirodalmi könyv sokkal romlékonyabb, mint egy fikciós mű. Mióta a Holnap történt kéziratát leadtam, árgus szemmel figyelem a híreket: vajon a könyvben tett megállapításokhoz képest hova tartunk?

Összegyűjtöttem pár – főként angol nyelvű – friss cikket, amelyek a könyvem egyes fejezeteihez kapcsolódnak.

In medias res módon kijelenthető: a Google, az Amazon, a Facebook és a Twitter gonoszak. Azt ugyan nem értem, Mitch Feierstein írásából – amely az elszabadult, a demokráciára nézve veszélyt jelentő gigászok darabokra törését, megregulázását sürgeti – hogyan maradt ki az Amazon, de a Twitter beemelése a sorba kakukktojás. A csiripelős közösségi média ismertségét mostanában leginkább az amerikai elnök bohókás bejegyzései pörgetik, nem pedig a felhasználószám exponenciális emelkedése vagy a hatalmas reklámbevételek (jelenleg mindkettőt nyúlja a Facebook). A Facebookra most amúgy is illik ferde szemmel nézni: nemcsak azért, mert úgy tűnik, hogy Victor Frankensteinként ők sem tudják kontroll alatt tartani a Teremtményüket, hanem azért is, mert kitűnően kémkednek utánunk – például olyan adatokból, hogy mennyire poros a mobilkameránk lencséje.

Az apokalipszis négy lovasaként látja Scott Galloway, a New York Egyetem professzora az Amazon-Google-Facebook-Apple négyesét is (Bill Gates, az egykori bástya elvtárs már elveszítette erejét, csak jótékonykodik a szentem). Galloway új könyve szerint e nagyra nőtt behemótok egészségtelenül nagy befolyással bírnak, és ami még fontosabb: korlátozzák a piaci versenyt, ezáltal a kapitalizmus működését is. A megoldás nála is a feldarabolás. Érdekes, ahogy írja, a Microsoft egykori megszelídítése teremtette meg a későbbi konkurenciát a ’90-es években megjelenő, akkor még megmosolyogtató techcégek képében.
De a törpök techcégek élete nemcsak játék és mese és éves jelentés, ahogy a New York Times kolumnistája megjegyzi, hiszen például kiapadhatatlan erszényük ellenére a Nagy Négyes a szórakoztatóiparban még csak csetlik-botlik. Egy 2013-as írás szerint pedig a Facebook-korszaknak ugyanúgy vége lesz, mint a mozgalmaknak. Ettől egyelőre még messze vagyunk, de én is úgy vélem, hogy nincs már távol az az idő, amikor a Facebookra csak úgy fogunk emlékezni: ó, az aaaaaannyira 2010-es volt!

Könyvemben a Nagy Testvér Rt. fejezet foglalkozik a Microsofttal kibővített ötössel. A jelekből arra lehet következtetni, hogy a jövőt befolyásoló egyik fontos tényező, a kormányzati (és összeurópai) szabályozás gátat fog vetni a terjeszkedésnek és a túlhatalomnak – legalábbis a Facebook esetében. Az Alphabet (a Google anyacége) már nehezebb dió: senkinek nincs annyi adata, mint nekik. Egy hasonló céget felépíteni rendkívül nehéz, ráadásul a keresés a facebookozással szemben nem lesz ciki jelenség. A Google-nak mint terméknek nincs valós alternatívája, a többiekének van. (Az Apple a könyvemben megjósolt termékdiverzivitás nélkül súlyos gondoknak néz elébe – erre utal például az iPhone X gyártásának megfelezése is.) Az Amazon nagyon izgalmas vállalat, a Holnap történtben bemutatott koncepcióboltjának, az Amzon Go-nak most indult a bétatesztelése, ami átalakíthatja a vásárlási folyamatokat, és még könnyebbé teheti a pénzköltést.

Békésebb vizekre evezve a transzhumanizmussal kapcsolatos hírekből szemezgethetünk. Minden interjúmban kihangsúlyozom, hogy bár a könyvem egyedi, de a transzhumanizmus az a tartalmi része, ami kiemelkedik, mert magyarul nem nagyon írtak/írnak róla. Szerencsére a hírek igazolják, hogy jó lóra tettem, amikor belevágtam annak a Több mint emberi című fejezetnek a megírásába. A Singularityhub cikke felsorolja, hogy mi mindent leszünk képesek meggyógyítani a transzhumanista álmok egyik kitüntetett technológiájával, a génszerkesztéssel: leukémiát, többféle daganatos betegséget, vakságot, gerinc eredetű izomsorvadást, halláskárosodást. Apropó: a vakság gyógyítása jelenleg óriási kihívás. Amikor akár az őssejtekkel, akár a génszerkesztéssel elkezdjük gyógyítani ezt az igen komplex szervünket érintő bajt, tele lesznek a csatornák és a net az először látó emberekről készült videókkal. Szívfacsaró látvány lesz, és elképesztő történetek születnek olyan emberekről, akik hirtelen elkezdik máshogy érzékelni a valóságot.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Első esztendőnk Pandémiában: 6 jelenségről

Üdvözlünk Pandémiában! Ez egy folyton változó alkotmányú, szabályú, hihetetlen meglepetést tartogató ország. Hogyan lettünk ennek állampol...