2019. május 28., kedd

1999, 2019 és a Zeitgeist

Egyszerűen hihetetlen, milyen filmek születtek 20 évvel ezelőtt. Pontosabban: milyen furcsa, szabálytalan, azóta kultfilmmé lett, minimális büdzséből előállított hollywoodi filmek (is) fémjelezték 1999 kulturális termését. Mintha egy másik világban éltünk volna.
És valóban: egy másik világban éltünk, amelynek lenyomatát ezek a különleges mozik őrizték meg.

Az amerikai Brian Raftery ilyen filmeknek járt utána az idén megjelent Best.Movie.Year. Ever. How 1999 Blew Up the Big Screen című könyvében.
Szenzációs munkát végzett az író: nem a netről összehalászott anekdotákra épít, hanem kikérdezte az alkotókat, a filmekben résztvevőket, hogy rájöjjön a titokra, mikét készülhettek ilyen filmek:





  • egy mikrobüdzséjű, új alzsánert jelentő horrorfilm (The Blair Witch Project),
  • nem szokványos narrációjú német akciófilm (A lé meg a Lola),
  • az irodai létet tökéletesen megértő és humorosan átadó vígjáték (Hivatali patkányok),
  • a lét alapvető kérdéseit a hongkongi drótos kungfuval keresztező sci-fi (Mátrix),
  • a tiniélet árnyoldalait bemutató film (Kegyetlen játékok),
  • a tinivígjátékok legendás, divatot elindító tagja (Amerikai pite),
  • egy folytatás, amely előzmény, amely bebizonyította, hogy minden filmes franchise feltámasztható (Star Wars I. rész - Baljós árnyak),
  • a művészrendező zseni utolsó alkotása, egy rendkívül nyugtalanító dráma (Tágra zárt szemek),
  • a kimondhatatlan nevű, a csattanók rémes mesterének első, természetfeletti horrorja (Hatodik érzék),
  • az amerikai külvárosok hazugságban élőkről szóló látlelet (Amerikai szépség),
  • a kultuszfilmek vizuálisan-szövegileg-mondanivaló tekintetében kimagasló darabja (Harcosok klubja),
  • egy kategorizálhatatlan, elképesztően szellemes valami (A John Malkovich menet).
Micsoda lista. Amióta a Marvel-galaxis és a Disney-konglomerátum megszállta a mozitermeket, nem tapasztalhattunk ilyen évet. Hollywood mintha akkor, egy évre átadta volna a gyeplőt néhány szabálytalan zseninek, mondván, hogy "alkossatok remekműveket"! Ezekből a filmekből pontosan tudunk idézni, képeik, szövegeik legendásak. (És akkor a könyv még nem is beszél olyan talán kevésbé ismert remekművekről, mint például a Dark City, Existenz, 13. emelet.) 

A könyv legérdekesebb, és ezáltal legfontosabb üzenete azonban nemcsak e húsz évvel ezelőtti időszak dicsérete. A Zeitgeistról, a korszellemről van szó.

1999-ben éltünk, amikor tudtuk: a mi generációnk fogja átélni a nagy változást, amely legelőször is a négy évszám teljes sorcseréjével kezdődik. Az útkeresés időszaka volt, amelyben egyszerre keveredett a kincstári optimizmus és az emberi társadalmak árnyoldaláról szerzett egyre nagyobb tudás. Az internet kezdett felnőttkorúvá lenni, érződött, hogy új iparág lesz, hogy a szemünk előtt változik meg a viselkedési mód, a kommunikáció, amelyben addig éltünk. Alig hallottunk még Googleról és nem volt Facebook sem, a net szabadabb helynek számított, ahol már ádázul, de nem a saját egónk buborékába zárva vitáztunk a többiekkel. 
Két évre voltunk a tornyok leomlásától.

Minden kornak megvan a Zeitgeistja. Valójában ez dönti el, milyen az emberek általános (köz)érzete, ez alakítja ki az uralkodó világnézetet és ez ad keretet a mindennapoknak. A filmek, a könyvek, az alkotások ezt jelenítik meg, mégha nem is ez az elsődleges céljuk.

Ha 2019 Zeitgeistját nézzük, akkor most talán az a Zeitgeist, amikor...

...az ellentétek harapószorításában élünk,
...nem az éhezés, hanem inkább a túltápláltság szedi áldozatait,
...a műanyag zacskóra azt mondjuk, vesszen, de az olcsó repülőjáratról nem mondunk le,
...a globális világ kézzelfogható valósága nem tette testvérré az embereket, hanem fölerősítette a különbözőségükről szóló ismereteket,
...szanaszét kommunikáljuk magunkat, de nem értjük meg a velünk ellentétes oldalon álló ember mondanivalóját, mert az másmilyen,
...egyre több adatot tudunk visszaidézni, de nem az agyunkból,
...gyorsan kell élni, mert a gazdasági növekedés és a karrier meg a startupok sikere nem az évtizedekben gondolkodók territóriuma,
... mindenki lassítana, de kiderül, hogy az autóján csak gázpedálok vannak,
...nincs idő semmire, kivéve, ha a kedvenc sorozatunk több részét lehet egyszerre megnézni,
... egyre többet tudunk és épp ezért egyre több mindenről tudjuk, hogy többet kellene tudnunk róla,
... tisztában vagyunk az elmagányosodással, de a technológia arra nevelt minket, hogy az van, amit mi szeretnénk,
...egyszerre csodáljuk a tudomány és a technológia vívmányait, és egyre jobban tartunk tőle, hogy mi lesz, ha az ígéretei beteljesednek,
...a jövőről beszélünk, de a nyolcvanas (lassan a kilencvenes) évek esztétikáját sírjuk vissza.

Rendkívül pesszimista Zeitgeistban élünk, mert a rosszat sokkal hamarabb észrevesszük. Nem véletlen, hogy minden olyan iparág, amely egy kicsit is pillanatnyi, megfizethető boldogságérzettel tölt el - gasztronómia, alkoholkultúra, marihuána legalizált iparágai, videojátékok, tévésorozatok, fapados élményipar, hobbiállat-tartás - egyre nagyobb teret nyernek az életünkben.

A kérdés csak az, hogy húsz év múlva mi lesz a Zeitgeist, és milyen filmek fogják jól átadni a kor hangulatát?

2019. április 28., vasárnap

Nem jön álom a szemünkre

A kimerültség korában élünk.
Ez nyilvánvaló lehet mindenki előtt, aki elmúlt már húsz éves - valahogy érzi, hogy egyre kevesebbet alszik. A világ nem egyszerűen felgyorsult, hanem őrült tempót diktál, és ez leginkább az információáramlásban (információcunamiban) és az erre adott válaszunkban mutatkozik meg. Nem arról van szó, hogy egyre többet dolgoznának az emberek vagy később kerülnének ágyba. Az ok a technológiában, a világ működésében és az abból fakadó életmódunkban van, a megoldásnak is tehát ebből kell kiindulnia.

(A bejegyzésben nem írok az alváscsökkenés miatti egészségügyi következményekről, az külön bejegyzést érdemelne.)

A tények mindenesetre sokkolóak: az amerikai Well + Good magazin csaknem 1500 embert kérdezett meg az alvás minőségéről: míg a válaszadók 23%-a mondta azt, hogy keveset alszik, a megkérdezettek 92%-a számolt be egész héten át húzódó fáradtságról. A Google trendfigyelője is a fáradtság iránti érdeklődés élénkülését mutatja: 2004. és 2018. között csaknem háromszorosára nőtt az ezzel kapcsolatos keresések száma. Egyre több fáradt ember keres megoldást a problémájára.
Míg az átlag amerikai a Gallup felmérése szerint 1942-ben csaknem 8 órás alvással büszkélkedhetett, mára ez 6.8 órás átlagra redukálódott. A legdurvább adatsor ezen belül is azt állítja, hogy leginkább az 50 éven aluli felnőttek, vagyis az aktív korú, dolgozó amerikaiak szenvednek ettől az állapottól a leginkább. Egy másik, ugyancsak amerikai kutatás még riasztóbb állapotot mutat, hiszen az eredménye szerint a tinédzserek 20%-a öt órát vagy annál kevesebbet alszik, és körükben az átlagos alvási idő sem emelkedik hat és fél óra fölé. Miközben tudjuk, hogy a felnőtteknek kb. 7-9 órás alvásra van szükségük, a tiniknek pedig 9 órányira.
Végeredményben kb. 70 millió amerikai küzd alváshiánnyal és ennek következményeivel.

De mi van a világ többi részével?
A 7-9 órányi optimumtól a világátlag is messze van, ahogyan ez az ábra is mutatja, amely a legkevesebbet és legtöbbet alvó nemzeteket mutatja. (Forrás: Sleep Cycle.)



A fejlődő világban pedig csaknem 150 millióan szenvednek attól, hogy nem alszanak eleget.

Mi lesz a következménye, milyen trendeket hív életre ez a lassan világméretűvé növő járvány?

1. Megnő az ezzel kapcsolatos orvosi kezelések, megoldások száma.
Egyre több vényköteles altatót adnak el - ez már látszik az USA-ban, míg az alváscentrumok száma is szerepe is nőni fog. Az alváshiányt egy idő után úgy kell kezelni, mint a dohányzással összefüggő betegségeket. Eljöhet az idő, amikor az orvos nem egy kis pihenést ír elő, hanem alvást.

2. Az alvásipar egyre nagyobb profitra tesz szert. Már most is csaknem 80 milliárd dolláros piacról beszélhetünk, és minden olyan fejlesztés, ami az alvás minőségét, mennyiségét növelni tudja, valószínűleg világpiacot talál.

3. Újragondolják az ágyat, ami az alvás alapeszköze. A bútorgyártók és a matracot áruló cégek egyre elérhetőbb és kényelmesebb termékeket kínálnak, figyelembe véve a riasztó trendeket. A Casper nevű cég még azzal is kedveskedik a vásárlóinak, hogy 45 perces próbaalvásra csábítja őket a Dreamery nevű alvókuckójába.


4. Újragondolják a pizsamát. Ha már minden az okos- előtaggal kezdődik, miért pont a pizsamák maradjanak ki ebből? Az Under Armour márka 200 dollárért kínálja a Tom Brady amerikaifutball-legenda közreműködésével megalkotott ruhadarabját. Az ígéret szerint a termék belsejét biokeramikus anyaggal borították be, ami a gyártó szerint a hőt elvezetve infravörös sugárzássá alakítják át, így téve lehetővé a pihentető alvást.

5. Újragondolják a párnát. A Sunrise Pillow például beépített, a természetes napfény hatásához hasonló világítással és hangokkal ébreszt. Gyártói szerint ez a természetben történő alvást és ébredést imitálja.

6. Álomba ringató kütyük. Ilyen például az AURA, amely alvási ciklushoz igazítva bocsát ki fényt.



7. A mobilalkalmazások is segíthetnek. A Sonic Sleep például nyugató zenét és hangokat játszik, miután megfigyelte, hogy mikor alszunk el. Figyel az ágyban fekvő másik emberre is (hogy azt ne keltse fel), és az ébresztést is meglehetősen finoman végzi - szól a leírás.

8. A cégeknek be kell építeniük a humánerőforrás-kezelési rendszerükbe ezt a jelenséget. A távmunka, a home working kis lépés, de hasznos. Kérdés, hogy érdemes lesz-e alvófülkéket létrehozni (igény az volna rá), ez ugyanis mentalitásváltozást kérne a folyamat minden résztvevőjétől. Ez Japánban nem probléma: az inemuri azt a gyakorlatot jelenti, amikor a dolgozó a legkülönbözőbb helyeken - parkokban, az asztalánál - egy kis szundit iktat be. Az orvosok szerint már húszperces alvás is serkentőleg hat az emberre. Az európai munkakultúrában ez még szokatlan, mert a munkaidőben való lazítás legtöbbször a lustasággal van a fejekben összekapcsolva.


A valódi ok
Az alváshiányt minden bizonnyal nem egy körülöttünk folyó háború, a szegénység rémétől stresszes mindennapok generálják, hanem a modern világ. Vagyis a munka miatti szorongás, a mobilinternet lehetővé tette 0-24 órás elérhetőség, a kiszámíthatatlan piaci viszonyok, a változások okozta nyugtalanság okozza, hogy nem jön álom sokak szemére. Mivel a világ a nyugati-keleti globalizmusba tagozódik bele, és a globális középosztály bővül, ez a probléma várhatóan sokkal több embert fog érinteni.

A megoldás?
a) A mobilt és tabletet ki kellene tiltani a hálószobából (ahogy régebben ezt a tévékészülékkel kapcsolatban is javasolták). Ha nincsenek bent ezek, akkor nem nézzük a munkahelyi leveleinket és nem válaszolunk - teljesen elfogadott lett, hogy valaki éjfél után ír levelet. Ha nincsenek bent ezek a készülékek, akkor az elalvást gátló kék fényt árasztó képernyő is kikerül a jó alvás útjából.
b) Az életmódunkból a lefekvés előtti információdömpinget ki kellene zárni. Ez vonatkozik a hírolvasásra és a szórakozásra is, tehát például egy sorozatnézés sem segít az ágyban álomba ringatni minket.

A legfájdalmasabb tehát éppen az, hogy életmód-váltásra van szükség, amit viszont a mostani üzleti világ, az állandó készenlétben állás jelensége nem támogat.

2019. március 10., vasárnap

A nagy, kollektív elbutulásunk története és következményei

Miért van sok embernek olyan érzése, hogy buta emberekkel van körülvéve? Ez vajon csak egy rossz érzés a Facebookon elénk táruló álhírek, tudománytalan nézetek és összeesküvés-elméletek miatt, vagy van alapja?

Igen: a statisztika szerint az emberiség - legalábbis egy jól körülhatárolható, nyugat-európai része - egyre rosszabbul szerepel az IQ-tesztekben. A rossz hír alapja a norvég hadseregben kötelezően elvégzett IQ-vizsgálat: eszerint 1970 és 2009 között generációnként (nagyjából 25 évenként) 7 ponttal csökkent az eredmény.
A 730 000 teszt egyértelműen mutatja ezt a tendenciát. Mielőtt bárkit elöntete a nemzeti büszkeség, hozzá kell tenni, hogy hasonló eredményekről számoltak be kutatók az Egyesült Királyságból, Dániából és Finnországból is. Nincs okunk azt feltételezni - különösen olyan jelenségek, mint például a laposföldesek konferenciája után - hogy ez a jelenség csak egy térségre koncentrálódna.

Az olvasás területén bekövetkezett változások ugyancsak aggodalomra adnak okot. A neurotudománnyal foglalkozók nem olyan régóta ismerik a "skimming read" fogalmát, azaz egy adott szöveget csak felületesen olvasunk el, az első szavakat, átfutjuk, fontosnak tartott hívószavakat keres a szemünk. Ez merőben eltérő olvasási stratégia, messzemenő következményekkel: az elmélyült olvasás megszűnik, az olvasó nem merül el a részletekben, például egy regény háttérvilágában és a szereplők motivációiban. Ez egyértelműen az internetes információfogyasztás velejárója, vagyis a rövidebb szövegek befogadásának normája, a Facebook "pörgetése", releváns/hasznos hírek után kutatva.
Sokan azt gondolták - én már akkor utópisztikusnak gondoltam, mivel egy jelenségről és nem trendről volt szó - hogy majd a J. K. Rowling-regények hatására a fiatalok megszeretik az olvasást. De a statisztika mást mutat: az (amerikai) fiatalok egyre nagyobb százaléka állítja, hogy egyáltalán nem vesz a kezébe könyvet. A könyvek, különösen a hosszabb könyvek elengedhetetlenek a következő generáció kutatóinak, tudósainak képzésében; a kvantummechanikát, a biofizikát vagy a középkori magyar irodalom összefüggéseit nem lehet Instagram-posztokból elsajátítani. Az értelmiségi lét hagyományosan az olvasás, hallgatás/gondolkodás/elmélyülés, szintézisképzés (és az ezután következő publikáció, előadás, vita) köré épül.

Az IQ csökkenése és a hosszabb szövegek olvasásának visszaszorulása mellett még egy riasztó jelenségre is felfigyeltek a szakemberek. 2000-ben még átlagosan 12 másodpercig figyeltünk egy dologra, míg ez a szám 2015-re 8 és fél másodpercre csökkent. Az internet (e-mail, közösségi média, weboldalak), az összeköttetés zsarnokságát jelentő eszközök (szélessávú mobilnet, okosóra) információk özönével bombáz minket. Egy ilyen világban egyre nehezebb a koncentráció.



Mit vetít ez elő a társadalomban?


  • a politikai kommunikáció egyre kisebb, leginkább ösztönökre és kevésbé az intellektusra ható üzenetekkel fog dolgozni. Mivel az emberiség egyre pontosabban szegmentálható mikro-célcsoportokra (a folyamat legvégén az egyes emberre), ezért az alapérzések maradnak a végén, abból is a gyűlölet vagy a rajongás, mint a legegyszerűbben előállítható reakció.
  • a reklámban a hirdetőknek kisebb terjedelmű üzeneteket kell megfogalmazniuk és célba juttatnuk, ráadásul ezerféle helyen és most még elképzelhetetlen alakban (pl. milyen lesz egy AR-reklámkampány?). Még jobban felértékelődik a szórakoztatóipari termékek, pl. a tévésorozatok és a termékek együttműködése.
  • félek, hogy a regények korának a végéhez közeledünk. A regényeknek amúgy is a filmekkel és a videojátékokkal kell versenyezniük, tehát el kell lesni a titkukat: a látványosságot, a vizualitást, az akcióleírásokat. Ez megfigyelhető az utóbbi két évtized magaskultúrájában, amely egyre több elemet kezd használni a korábban lenézett zsánerekből (krimi, horror, sci-fi, pornó).
  • a demokrácia a tömegek választása; ha tömegszinten butul az emberiség, akkor a választása is egyre butább lesz, tehát az országok vezetői sem a meritokráciát képezik le.
  • a széteső figyelmet a cégeknek be kell építeniük a munkakultúrájukba: el kell fogadniuk a HR-eseknek, hogy alacsonyabbra kénytelenek tenni a lécet (ráadásul egyre kisebb korcsoportból meríthetnek); a "gondolkodósabb" munkákra vagy házon belül kell a digitális képernyőkultúrával kevésbé fertőzött munkatársakat találni (baby boomereket?), vagy cégen kívül lesznek ilyen emberek és vállalkozások.
  • ellentrendként lesznek olyan társaságok, szervezetek és intézmények, amelyek az elbutulás ellen tevékenykednek (digitális detoxikáló helyek, könyvklubok).

Olvassunk sokat!








2019. február 5., kedd

A világközösség 15 éve



2019. február 4-én lett 15 éves a világ kedvenc közösségimédia-oldala. A Facebook még mindig csak tinédzserkorban jár, de a Facebook mint jelenség máris figyelemreméltó hatással büszkélkedhet.

  • Naponta 1,5 milliárd ember használja, és ez a szám fokozatosan nő. Megvalósult egy globális, digitális ország, amelyben számtalan etnikum, vallás és életmód találkozik. A közös pont, hogy az ország alattvalói elfogadták az ország szabályait, törvényeit és alkotmányát („adatért ingyen van”).
  • Nincs igazi, komolyan vehető versenytársa. Amikor arra várnak elemzők, hogy majd a botrányok, a folyamatos adattal történő visszaélések hatására átpártolnak a felhasználók, akkor kijózanítóak az adatok: nincs nagy elvándorlás. Egyrészt a facebookozás mindennapi szokás, amelyet nehéz abbahagyni, másrészt nincs másik, ennyire népszerű felület.

A Facebook története valójában egy nagyon szomorú esettanulmány. A korai, grafikus megjelenítést kapott, nyílt internet gazdasági modellje mindent eldöntött. 1993 óta lényegében két modell verseng: vagy fizetünk a tartalmakért, és akkor nem kapunk reklámot, és/vagy reklámok tartják el ezt is, ahogy előtte a többi tömegmédiumot (kombinálva az előfizetéses rendszerrel).
Az interneten már 1994-ben megjelent a világ első bannere, a kérdés tehát szinte a legelején eldőlt. 

A világ legelső bannere 1994-ből.


Kevesen kiáltottak még Orwellt, de a megfigyelésre épített informatikai rendszer lett a kommerciális internet alapja. A Google kereső 1998-as és a Facebook 2004-es megjelenése nem változtatott ezen, legfeljebb a módszerek finomodnak – és minden egyes másodperccel nő az adatmennyiség, amelyet ezek a behemótok lenyelnek.

A Facebook újdonsága a megfigyelés természetében és mélységében keresendő. A kapcsolatok, a kinyilvánított érdeklődések (lájkok) és ellenszenvek bájtjai soha nem látott finomsággal írták körül, milyen emberek is vagyunk. Zuckerberg kreatúrája ebben a tekintetben – bármennyire is nagy – nem mondható végleges eszköznek, már ami a megfigyelést illeti.



Még előtte állunk az igazi információbegyűjtő rendszereknek: az életünk minden pontján és helyszínén kényelmet ígérő szenzoros megoldásoknak, az okos- előtaggal felruházható eszközöknek, az Internet of Things architektúrának, és végső soron az emberi testben bevethető nanorobotoknak és egyéb intelligens egészségügyi gépezeteknek.

A Facebook megváltoztatta, hogyan kommunikálunk, vitatkozunk, nyilvánítunk elégedettséget, választunk politikai pártot, de legfőképpen véglegesen hozzászoktatott minket: nem vagyunk egyedül a neten, és hogy ezzel nincs semmi baj. Hozzászoktatott, hogy egyre többet tudnak rólunk – és mivel cserébe szórakozást kínált, nem is érdekelt minket nagyon ez az alku. Talán ez az igazi öröksége, ha ilyenről ugyan lehet beszélni egy ilyen fiatal, és egyre erősödő platform esetében.

Innen nézve az internet megreformálása, más alapra helyezése sziszifuszi, kilátástalan feladatnak tűnik.

2018. december 28., péntek

12, azaz egy tucatnyi trend 2019-re



 1. A #MeToo mozgalom kiterjedése, folytatása, következményei



HarveyWeinstein zaklatási botránya végre felhívta a figyelmet arra, hogy a bolygó egyik fele fizikálisan, mentálisan és lelkileg sokszor kiszolgáltatva érzi magát. Itthon az Operettszínház egykori vezetője és Márton László színházvezető bukott bele az ügyekbe (bár ez utóbbi nemteljes bukás). 2019-ben a munkahelyek még többet fognak tenni, hogy a cégen belüli, addig elnézett viselkedésbeli problémákat megoldják. A trend több területet is érint:
  • A cégek, márkák hírnevét erőteljesen befolyásolni fogja, hogyan bánnak a női alkalmazottakkal. Egy-egy mobilkamerás felvétel pokolba taszíthatja a cégeket.
  • Ki fog alakulni egy – talán digitális alapú – megegyezéskultúra, ami később megelőzheti a vádolást és a közösségi média legtöbbször idő előtti ítélethozatalát.
  • A hímsovinizmus szavakban, és sajnos tettel is vissza fog vágni: a nőkre sok helyen gyanakvóan fognak nézni, és a velük való kapcsolatot (még szavakban is) a minimálisra fogják csökkenteni. A céges buliknak csökkenni fog az „ereszd el a hajam!” típusú jellegzetessége.

2. Facebook a pácban



A legnagyobb közösségi oldal hatása és befolyása felmérhetetlen: havi több mint kétmilliárd aktív felhasználóval egy külön országot képvisel a Földön. Mivel a Facebook Ország a legnépesebb, ezért a működtetőinek egyre nagyobb a felelőssége. Úgy tűnik, hogy 2018 nem Mark Zuckerberg cégének éve volt – legalábbis ami az állítólagos oroszhackerkedést, a CambridgeAnalytica botrányát vagy a felhasználók tudta nélküli adatátadást illeti – és a tendencia csak folytatódni fog.
  • Lesznek még adatszivárgások, és a Sharyl Sandberg által (sokak szerint rosszul) működtetett cég egyéb viselt dolgairól is egyre többet fogunk megtudni. Ahogy Európában már látható, a megrendült bizalom és a demográfia nem kedvez a Facebooknak – nagy szerencséjére még a horizonton sincs az igazi versenytársa. Ennek ellenére csökkeni fog a felhasználói aktivitás, különösen Nyugat-Európában és az USA-ban.
  • A politikai marketing még jobban felfedezi a Facebookban rejlő lehetőségeket. (Minél régebbi egy rendszer, minél inkább kiismerhető, annál jobban rájönnek a használói, hogyan lehet belőle többet kihozni.) A Facebooknak valamit mondania kell a jövőjére nézve, és egyszerre kedveskedni a hirdetőknek és az ingyenes felhasználóknak csak bonyolítja a helyzetét.
  • A kínaiak is meg akarják majd hackelni a Facebookot, az oroszokra már jobban odafigyelnek.
  • A Facebook teret veszít digitális reklámban az Amazonnal szemben, amely egyre jobb ajánlatokkal várja a hirdetőket.

3. A blockchain konszolidációjának kezdete


Csúcsok és mélypontok jellemezték a kriptovaluták 2018-as évét. Látszik, hogy a technológia készen van, de az azt működtető rendszer még nem (egészségtelen tulajdonosi szerkezet, bizonytalan árfolyam). 2019-ben egy lépést teszünk afelé, hogy a kriptovaluták a mainstream, nem technológiával főállásban foglalkozó fogyasztók számára is vonzók legyenek. Ennek egyik példája a Portion nevű, globális aukciós kereskedőház, amely a kriptotechnológiát használja katagolizálásra és fizetésre (és a jól védett Telegramot kommunikációra).

4. Az Amazon további emelkedése


Jeff Bezos cége egy igazi kis gömböc: egymás után nyeli be az iparágakat, és ki tudja, mi készül még az Amazon boszorkánykonyháiban. A rendkívül hatékonyan működő vállalat 2019-ben újabb területekre fogja betenni a lábát, miközben hirdetési bevételei folyamatosan nőni fognak. Senki sincs tőlük biztonságban: több mint 70saját márkával támadja a nagy múltú gyártókat. Ami az Amazonnal történik hatással lesz ránk is.

5. 5G


Korábban azt gondoltam, hogy az 5G technológiához még azért évek kellenek, de már elérhető külföldön és tesztelték itthon is, és 2019-ben jön ki az első 5g-képes mobiltelefon. Sok még a bizonytalanság, mert a szolgáltatók részéről ez jelentős beruházás, és a lehetséges előnyök egy része még fikcionális (önvezető járművek, távoperáció). Ismét egy példa arra, hogy az életünkben egy újabb nagy jelentőségű technológiai ugrás előtt állunk, amely nyitánya az igazi okosotthonoknak is, plusz az életünk több szeletét is átalakíthatja.


6. Virtuális személyek és a valóságos emberek együttélése



A másfélmillió Instagram-követőt felmutató Lil Miquela volt az első virtuális influencer a divatvilágban, sőt, azóta szerkesztője lett is a Dazed Beautynak. Az UBS Global Wealth Management Innovation Lab idén mutatta be a „UBSCompanion”-t, a saját virtuális tanácsadóját. A Dr. Daniel Kaltról, saját svájci (ember) főtanácsadójáról megmintázott avatár a tervek szerint az UBS irodáiban „dolgozik” majd, képes szemkontaktusra, és tényleg tanácsadóként dolgozhat majd a jövőben. És hogy hova vezethet mindez? Nézzük csak meg, mit kínál az Irmaz divatügynökség – bármilyen kampányhoz virtuális modelleket. A következmények beláthatatlanok:
  • 2019-ben tovább folytatódik a valóság és a virtualitás összeolvadása, a fake news jelenség ennek csak egy tünete (a valóság nem külső tényező, hanem a fejünkben összeálló észlelés).
  • Ha emberekről mintázunk digitális humánokat – mert ők mégis jobban hasonlítanak az igazi emberekre – kiké lesznek a jogok? Mi történik az „eredeti” ember halála után a virtuális, digitális másolatokkal?
  • Adunk-e jogot a digitális másolatoknak, például a letörölhetetlenség (digitális halhatatlanság) jogát?

7. Kína katonai konfrontációja



Az ázsiai óriás befolyását már az egész világra igyekszik kiterjeszteni. A Szovjetunió bukása óta nem kérdőjelezte meg senki az USA szuperhatalmi dominanciáját – de most Kína épp ezt csinálja. A lakosságát már jó ideje erre készíti fel: a saját gyártású populáris filmjei a kínai erő mítoszát táplálják, és a nézői vevők is erre. De miközben kereskedelmi háborúba keveredik a kiszámíthatatlan Trump elnök Amerikájával – és látszólag veszítenifog ebben – aközben gondjai is gyarapodnak:
  • Nem tudni, hogy az iszlám világ meddig nézi el azokat a rendkívül súlyos jogsértéseket, amelyeket Kína a saját, muszlim ujgur kisebbsége ellen elkövet,
  • Mennyire fog tetszeni a Nyugaton tanuló, az országba visszaérkező fiatalságnak, hogy gyakorlatilag egy egyszemélyi diktatúra felé haladnak,
  • A „kínai álom”, a folyamatos gyarapodás ígérete nem tartható fenn örökké. A friss adatok nem túl rózsás jövőt festenek a kínai gazdaságról, és bár nyilván nem kell temetni, valamit lépnie kell az állami vezetőknek.
  • A dél-kínai tengeren de facto saját támaszpontot építő Kína vagy pénzzel (Fülöp-szigetek), vagy fenyegetéssel próbálja magának megtartani a vitatott területeket.
  • Eközben az ország tovább végzi kiberhadviselését a nyugati célpontok ellen.

A nagy kérdés 2019-re az, hogy bekövetkezik-e az első komolyabb katonai konfrontáció Kína és valamelyik másik ország, mondjuk az USA között? Az előjelei már megvannak. A világgazdaság globális együttműködése, Magyarország szerepe miatt ennek súlyos hatásai lehetnek ránk.

8. A közösségi média semlegessége már csak mítosz lesz


Régi történet, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a közösségi média nem semleges. A Facebook, Twitter, Google a krédójában is inkább az amerikai demokraták világnézetét favorizálja, és amikor választania kell tiltás vagy szólásszabadság között, ez utóbbi mellett dönt. Erre már magyar kormányzati tényezők is hivatkoznak. A következmények 2019-re:
  • Alternatív útvonalakt kell találniuk a közösségi médiából kiszoruló hangoknak, hogy eljussanak az emberekhez. Ez – például a Facebook már meglévő információmonopóliuma miatt – szinte lehetetlen küldetés.
  • A kormányok, különösen a Facebook és a Google hirdetési duopóliumával elégedetlenek különadókat vetnek majd ki az amerikai tech-gigavállalatokra, ami ellenhatást szül (például ilyet).

9. Az USA kettéhasadása gyorsul



Ahogy a könyvemben is megírtam: az USA gyakorlatilag két országra kezd szétszakadni. Mivel ennek alapja nem a nyelv, a fizetőeszköz, hanem ennél sokkal erősebb, mélyebb dolog, a világnézet, ez feloldhatatlannak tűnik rövid távon. Az új elnök szimbolikus lépése a mexikói kerítésépítés lesz: ha megcsinálja, feltehetően újra választást nyer, ha nem, akkor a demokraták győznek. Így vagy úgy, ez az ügy tipikus a kettészakadó ország szempontjából. 2019-ben el kell kezdenie a kerítésépítést.

10. A fenntartható Föld még több védelmezőt kap


Érdekes, de mintha 2018-ban egyre több emberben tudatosulna a globális szemlélet. Vagyis: ugyanazon a bolygónak az utasai vagyunk. Ami itt történik, az a világ másik végén is hatással lesz az ott élőkre. Már elkezdődött ennek felismerése, a reakciók 2019-ben is erősödni fognak:
  • Betiltották a plasztik eszközöket az EU-ban, 2020-tól él az új szabály. (Milyen egyszerű lemondani a hétköznapi, mini luxust jelentő szívószálakról, ha átszúrt torkú tengeri madarakról van szó.) A plasztikok helyett új, természet-, ember- és állatbarát anyagok jelenhetnek meg, például a Nautan.
  • Az élelmiszerekben is elmozdulás történt az állattartás és ipari vágóhídok nélküli húsok felé (a hús előállítása ugyanis pazarló víz- és energiaigényes tevékenység). Az Impossible Burger termékei az USA-ban már kaphatók, a San Franciscó-i Just cég pedig gyárilag, állati sejtekből állít elő húst, 2019-ben engedélyt is kaphat a laboratóriumi körülmények között előállított húskészítményeire: csirkére és nemsokára a wagyu húsra is.
  • A szépségiparban – ahogy már egyszer írtam erről – a vízmentes termékek trendje folytatódik. A New York-i Glosslab nevű körömszalon-lánc például vízmentes pedikűrtermékeket kínál.

11. Az űzöttség érzetének megszüntetése mint iparág


Az egyre gyorsuló világban az emberek különböző stratégiákat követve próbálnak normális sebességű életet élni. 2019-ben feltehetően megint csak a változás, a gyorsaság bűvöletében fogunk élni (ld. 5G technológia ígérete), tehát az ellenhatások, az erre épülő ipar is egyre meghatározóbb lesz:
  • Mindenféle Slow- előtaggal ellátott mozgalom.
  • Mobilmentes helyek terjedése, mint turisztikai desztinációk.
  • Mindfulness: minden olyan hely és technológia, ami segít észrevenni a nagy gyorsaságban kihagyott értékeket. Felerősödik a kvázivallásos gyakorlatok (pl. meditáció) vagy a vallásos helyek (pl. templomok) szerepe.
  • A neurotudomány olyan eredményekkel állhat elő, amelyek segítenek a pihenésben, az ellazulásban. Ez a dal például a neuromarketinggel foglalkozó Mindlab kutatása szerint mintegy 65%-kal csökkenti a feszültséget. Ezzel jelenleg ez a világ legrelaxálóbb zenéje:



12. A DNS-re épített iparág felfutása



2019-ben arra számítok, hogy még több betegség genetikai meghatározottságát találják meg. Mindeközben olyan vállalkozások alakulnak meg, amelyek a DNS-re alapoznak. Eddig sem volt ez ismeretlen: a Nestlé Japán DNS-minták és mesterséges intelligencia segítségével kínál személyre szabott élelmiszert, de trendként jelent meg nemrégiben az is, hogy emberek – jellemzően Y-generációhoz tartozók – a DNS-ükben megjelenő származási helyeket látogatják (DNS Travel, van már ilyen ügynökség?) Mindezek 2019-re előrevetítenek pár dolgot:
  • Egyre több lesz a DNS-sel kapcsolatos pozitív hír. Ezért a fogalom az orvosi, tudományos világból megtalálja az útját az átlagemberhez is.
  • Előtérbe fog kerülni a DNS mint adat kérdése: kinek adjuk oda, mennyire adjuk oda, mire lehet felhasználni. Hahó, ebben pénz is van, ahogy egy londoni startup állítja!
  • Az embereknek meg kell barátkozniuk, hogy egy rakás adat található a testünkben, sőt, tulajdonképpen bio-pendriveoknak is tekinthetjük magunkat.
Jó hírekben gazdag 2019-et kívánok minden olvasómnak!

1999, 2019 és a Zeitgeist

Egyszerűen hihetetlen, milyen filmek születtek 20 évvel ezelőtt. Pontosabban: milyen furcsa, szabálytalan, azóta kultfilmmé lett, minimá...