2018. január 24., szerda

Interjú Baranyai (b) Andrással, könyvem borítótervezőjével


Évekkel ezelőtt az Európa Könyvkiadó kitűnő borítótervezője, a már-már legendás Gerhes Gábor említett meg téged egy interjúban. Hogyan keveredtél a borítótervezéshez?
Ez két szálon történt. Az egyik, hogy még hallgató voltam a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, amikor az ottani művészetelmélet-tanárom, Tillman J. A. kért meg az akkoriban megjelenő könyvéhez (A ladomi lelet) a borító megtervezésére. Ez úgy 2003 környékén lehetett. Ennek a kötetnek a Palatinus volt a kiadója, amely aztán további munkákat is rám bízott. Már nem emlékszem pontosan, de azt hiszem, ennek volt a következménye, hogy aztán évekkel később, 2008 táján a Magvető kiadó is megkeresett néhány új könyvéhez. A másik szál, hogy ekkoriban a Roham magazinnak is illusztráltam, és az Európa Könyvkiadó művészeti vezetője, az említett  Gerhes Gábor felfigyelt a magazinban dolgozó grafikusokra, és mások mellett engem is felkért néhány borító megtervezésére!

Mit szeretsz a borítótervezésben?
Talán azt, hogy a képalkotás, az esztétika összekapcsolódik egy intellektuális munkával illetve egy tartalmi közléssel, így a munkafolyamat egy izgalmas kaland nekem a tervezőnek. Ha kevés az idő, akkor is valamennyire bele kell merülnöm a könyv témájába, vagy ha szépirodalomról van szó, a hangulatába. Az is egy klassz dolog, hogy a munkád része, hogy könyvet olvasol. Ha van rá lehetőség, akkor végigolvasom az egészet.

Milyen szerinted a jó borító?
Közöl a könyvről valamit egy karakteres, stílusos vizuális nyelven. A borító az első benyomás, rajta keresztül kommunikál a tartalom. Értelemszerű, hogy ez ragadja meg először az olvasót, de az is fontos szerintem, hogy a könyv elolvasása után is adjon egy plusz élményt. Hiszen másképp nézünk egy a könyv által ihletett borítóra annak elolvasása előtt és után.





Hogyan kezdtél neki a Holnap történt borítójához, miből indultál ki?
Mivel a borítótervezés, magával a könyv formálódásával egy időben zajlott, nem állt rendelkezésemre egy végleges kézirat -- ami ebben az esetben előnye a könyvnek, mert utólag elolvasva azt látom, hogy nagyon friss és naprakész munka --  ezért alaposan kikérdeztem a könyv felelős szerkesztőjét, Koncz Gábort, hogy képet kapjak a Holnap történt témáiról, koncepciójáról. Ezek alapján hamar kialakult bennem az az elképzelés, hogy valamiféleképpen sűrítsük egy képbe a pozitív és negatív jövőképeket. Így jött létre ez a tükörkép-koncepció az optimista és pesszimista kimenettel, ami a jövőről való gondolkodásban elválaszthatatlan egymástól. Fontosnak tartom egy ilyen jellegű könyv borítójának esetében, hogy informatív legyen, ezért szerettem volna, hogy jelezzük – ha csak ikonokkal is – a könyv témáit.

Nekem nagyon tetszik ez a retrofuturizmus – vagy csak én látom ilyennek a borítót?
Ha akarom, ha nem, a futurista témájú munkáimon valamiért átszűrődik a retró, szóval egyetértek a megállapításoddal. Valószínűleg a gyerekkori filmélmények és játékok hatása a nyolcvanas évekből, amitől nem tudok leszakadni.

Mi jelentette a nehézséget a munka során?
Ahogy említettem, nem volt végleges kéziratom, volt bennem egy félsz, hogy mellényúlok a fent említett tartalmi és formai összhangban. Ezért, mivel te és a kiadó láttatok rá teljesen a könyv és a borító formálódására, rátok bíztam magam, és arra, hogy jelzitek, ha nem megfelelő irányba viszem el a grafikát.
Milyen programokat, technikákat használtál?
Vektorgrafikus programokat, elsősorban Adobe Illustratort. Emellet pár elemet Adobe Draw-ban rajzoltam, ami az Ipad Pro egy rajzolós applikációja. 

A Holnap történt melyik fejezetét találtad saját magad számára a legérdekesebbnek?
Kettőt is mondanék! A Nagy Testvér Rt. A – Egy cég mindenek felett c. fejezetet, azért, mert már ebben a jövőben élünk és a technológiával kapcsolatos napi dilemmáinkat boncolgatja. A másik a transzhumanizmusról szóló fejezet, ami egy csomó morális és filozófiai kérdést vet fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A Ready Player One (film) tanulságai

Amikor megjelent az eredeti regény, azt hiszem, én írtam róla először magyar nyelven egy igen lelkes ismertetőt . Már akkor gondoltam, külö...